Megnyitó: 2017. január.15., 20 óra
Helyszín: Magyar Nemzeti Galéria, Budavári Palota, 1014 Budapest, Szent György tér 2.
Kiállításunk célja egy műalkotás megidézése, amely fizikai formájában nincs jelen; pusztán asszociációk segítségével rekonstruáljuk, ugyanakkor újra is értelmezzük annak hangulatát, atmoszféráját. Kiindulópontnak Imre Mariann Szent Cecília című installációját választottuk, amely a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán látható.
Imre Mariann alkotása egy földre helyezett betontestből, és egy mennyezetre függesztett plexiből áll, ám a lényeg a két tárgyat – az „égi” és a “„földi” – testet összekötő fonalszálak sokasága: a különböző magasságban megkötött csomók a testet elhagyó lelket ábrázolják. De a fonalszálak akár utalhatnak húrokra is; hiszen a szentként tisztelt szűz és vértanú a zene védőszentje, ábrázolásain gyakran látható lanttal vagy hárfával.
Szent Cecília emberi és szent mivolta között a mi kiállításunkban is a fonalak jelentik a kapcsolatot. A látogatóknak lehetőségük van arra, hogy egy-egy fonalszálat megragadva részt vegyenek a kiállítás végső formájának kialakításában. Az így kialakuló, egyre sokasodó szövetrendszer körbe fonja, egy idő után talán el is takarja majd a választott szövegrészleteket, amelyek ritmusa – Imre Mariann installációjához hasonlóan – a materiálistól az anyagtalan felé halad.
A kiállítás a Budapesti Metropolitan Egyetem integrált társművészeti kurzusának keretében, a Magyar Nemzeti Galéria és a Budapesti Metropolitan Lab együttműködésében valósult meg.
Projektvezető: László Zsófi
A kiállítás megtekinthető: 2017. január 20-ig a Magyar Nemzeti Galéria A épületének első emeletén.